Az articsóka levél (latinul: Cynara scolymus) az articsóka növény ehető, de főként gyógyhatásairól ismert része. Az articsóka virága és a belső húsos szirmok is fogyaszthatók, de a legmagasabb hatóanyagtartalommal a külső, vastagabb levelek bírnak. Ezeket hagyományosan gyógyászati célra alkalmazzák – különösen májvédő, epehajtó és emésztésjavító hatásuk miatt.

A friss articsóka levelek élénkzöldek, vastagok, rostos szerkezetűek és enyhén kesernyés ízűek. A bennük található aktív hatóanyagok közé tartozik a cinarin, flavonoidok, szeszkviterpén-laktonok és egyéb polifenolok, melyek támogatják a máj működését és a zsírbontást.

Az articsóka levél főbb előnyei

• Májvédő és méregtelenítő: Serkenti az epetermelést, támogatja a májsejtek regenerációját.
• Emésztést segítő: Enyhíti a puffadást, javítja az epeáramlást, fokozza az emésztőenzimek működését.
• Antioxidáns hatás: Polifenolok révén véd a szabadgyökök ellen.
• Természetes koleszterinszint-csökkentő: Egyes vizsgálatok szerint segíthet a vérzsírok optimalizálásában.

A friss articsóka levél felhasználható tea vagy főzet formájában, de préselhető vagy fermentálható is. Kivonata számos gyógykészítmény, kapszula és csepp alapját képezi. A gasztronómiában ritkábban használják, de salátákban vagy párolva dekorációs és ízesítő célra is alkalmas lehet.

Tárolás és feldolgozás

A friss leveleket hűvös, sötét helyen kell tárolni, légmentesen zárva. Szárítva hosszabb ideig eltarthatók, teakeverékekhez vagy tinktúrákhoz is alkalmasak. Ízük keserű, ami sokszor előny a gyógyhatás szempontjából.

Érdekesség

Az articsókát már az ókori Egyiptomban és Görögországban is használták emésztésjavítóként. A növény a mediterrán térségből származik, és a modern fitoterápiában is kiemelkedő szerepet tölt be, különösen máj- és epebántalmak kezelésében.

Összefoglalva: a friss articsóka levél nemcsak zöldségként, hanem értékes természetes gyógynövényként is fontos alapanyag, amely egyaránt jelen van a népi gyógyászatban és a modern egészségtudatos étrendben.