Zeppole klasszikus változat
A Zeppole története egészen a 18. századi Nápolyig nyúlik vissza, ahol a Szent József napja alkalmából készítették először ezeket a kis fánkfalatokat. A zeppole a dél-olasz régiók egyik legismertebb desszertje, amit ma már egész Olaszországban előszeretettel fogyasztanak, különösen a karneváli időszakban. A klasszikus változat egyszerű, mégis kifinomult, és tökéletes alapként szolgál különböző töltelékekhez vagy variációkhoz. A zeppole minden falatja egy meleg, roppanós öröm – gyerekkorunk vásári hangulatát idézi. A siker kulcsa a pontos olajhőmérséklet és a megfelelő tésztasűrűség, amely biztosítja, hogy ne szívja magába az olajat. Ez a desszert ideális egy családi vasárnapi ebéd zárásaként, ünnepi alkalmakon vagy egyszerűen csak egy esős délután feldobásához is tökéletes választás.
Hozzávalók
Bevásárló lista (0) ▼
Bevásárló lista (
Elkészítési Lépések
1
Egy közepes lábasban forrald fel a vizet, vajat, sót és cukrot. Amint felforrt, húzd le a tűzről, és azonnal szórd bele a lisztet. Fakanállal keverd gyorsan, amíg a tészta össze nem áll és elválik az edény falától.
A lisztet egyszerre add hozzá, hogy ne legyen csomós, és folyamatosan keverd, míg sima tésztát nem kapsz.
2
Hagyd a tésztát 10 percig hűlni, majd egyesével keverd bele a tojásokat. Minden tojás után alaposan dolgozd el, hogy sima, fényes masszát kapj.
Ha túl gyorsan adod hozzá a tojásokat, összekaphatja a meleg tészta – várd meg, míg langyosra hűl!
3
Egy nagyobb lábasban hevíts olajat 170-180°C-ra. Két kanál segítségével formázz diónyi gombócokat a tésztából, és óvatosan csúsztasd az olajba.
Az olaj megfelelő hőmérséklete kulcsfontosságú – ha túl hideg, magába szívja az olajat, ha túl forró, megég kívül.
4
Süsd a zeppole-kat 4-5 percig, míg aranybarnák és átsültek nem lesznek. Egyszerre ne túl sokat süss, hogy ne hűljön le az olaj.
Fakanállal óvatosan forgasd őket, hogy egyenletesen süljenek minden oldalukon.
5
A megsült zeppole-kat szedd papírtörlőre, hogy lecsöpögjön róluk a felesleges olaj. Még melegen szórd meg porcukorral, és tálald frissen.
Ha a porcukrot szitán keresztül szórjuk, szebb, egyenletesebb bevonatot kapunk.
